Grecsó Krisztián, Grecsó Zoltán, Hegedűs János és Szabó Balázs estje a Hadik Irodalmi Szalonban
"Hivalkodás nélkül élünk
s alázatosan csodáljuk magunkat:
Íme a jóság
Íme az ember"
(Dsida Jenő)
Máig legsikeresebb estjeink között tartjuk számon a tavaly szeptemberben megrendezett Múzsák estjét, amelyen alkotók és ihletadó feleségeik, Múzsáik voltak a Hadik Irodalmi Szalon vendégei. Idén márciusban a tematikus estek sorát a Dívák estjével folytattuk, mely alkalommal öt tehetséges, fiatal, de nem pályakezdő művész(nő) mutatkozott be a kulturális, művészeti élet különböző területeiről. A Hadik Irodalmi Szalon estjeinek sorában 2012. májusában elérkeztünk oda, hogy az említett Divák estje után bemutassuk legkedvesebb férfi alkotóinkat, azokat a művészeket, akik az irodalom, a táncművészet, a zene és a fotográfia területén alkotnak kiemelkedőt, s váltak méltán népszerűvé.
Ők négyen a művészeti élet különböző területéről érkeznek tehát, s valamely módon mind kapcsolódnak az irodalomhoz, s akár egymáshoz is.
Grecsó Krisztián író-költő a kortárs irodalmi élet egyik legmeghatározóbb, legkarakteresebb alkotója. Kötetei már a kezdetekkor is nagy visszhangot váltottak ki: akár botrányt okoztak, akár a figyelmet keltették fel egyedi, humoros, őszinte stílusával. Krisztián volt szerkesztő női magazinnál, most a próza-rovatot vezeti az ÉS-ben, idén megkapta az Aegon-díjat, s legutóbbi kötete, a Mellettem elférsz óriási elismerést és siket hozott mind a szakma, mind az olvasók részéről. Krisztián őszinte ember, és ez az őszinteség és hitelesség sugárzik írásaiból, beszédeiből, véleménye egyenes, de nem éles, humoros, de nem nevetséges. Krisztián volt az első vendégem a Hadik Úton sorozatban, amely keretében a Brüsszeli Magyar Intézet meghívására utaztunk a belga fővárosba.
Ritka, ha egy családban több tehetség is van, több kiemelkedő alkotó. A Grecsó család író-táncos testvérpárja mégis ilyen.
Grecsó Zoltán már kiskorában, iskola után, délutánonként elkezdett táncolni, majd Budapestre költözött lehetőségek után kutatva. Hamarosan az L1 Táncművek - Berger Gyula kísérleti stúdiójába, és szinte ezzel egy időben az Artus - Mozgóház közös workshop-jára nyert felvételt, s technikai hátteréről esti táncórákkal igyekezett gondoskodni. Oktat, táncol, a Frenák Pál Társulat tagja. Willany Leó Improvizációs Táncszínház néven, heti rendszerességgel jelentkező saját improvizációs stúdiót hozott létre 2008-ban. Számos magyar és külföldi koreográfussal dolgozott együtt - Frenák Pál, Goda Gábor, Anna Tente, Stefanie Batten Bland -, díjakat nyert el a Bachelor Day és Conversation Full of Salt című produkcióival. Jelenleg szabadúszó táncművészként legtöbbet a Duda Éva Társulattal dolgozik. Táncpedagógusként kortárstáncot oktat, koreográfusként 2009 óta tevékenykedik.
A testvérek hatással vannak egymás munkájára, így Zoltán több koreográfiát is készített Krisztián műveinek ihletésére.
Az esten bepillantást nyerünk a két testvér életébe, gyerekkorába, kapcsolatába, gondolataiba, munkájába.
Szabó Balázs zenész-énekest akár szólóban, akár Bandájával együtt hallgatjuk, minden alkalommal különleges élményben lehet részünk. 2009-ben, a Suhancos zenekar feloszlása után alapította meg saját ...zenekarát. "Mivel életem motorja, lelke a muzsika, így a látszólag bezárt ajtó mögött egy új ötlet fénye szűrődött át. Szerettem volna megtalálni a népzenei hangszerek és a könnyűzenei hangszerek közös metszetét, ahol átmerészkedhet az ősi saját és az eltanult modern világ egymáshoz." A '90-es évek végén Pilinszky, Radnóti, Ady megzenésített verseivel indult, majd az első hivatalos kiadványa Faludy György: Testek vonzásában című lemeze volt, Révész Béla színművész közreműködésével, 2004-ben. Azóta is foglalkozik megzenésitett versekkel, s idén júniusban a MÜPÁ-ban ad koncertet.
Hegedüs János fotográfus neve azt gondolom, a mai irodalmi, művészeti életben forgó alkotók, barátok számára egyaránt ismerős, kedves. Az alkotók portretizálása már régtől fogva az ábrázolóművészet egyik reprezentatív feladata. Nemes Z. Márió így ír Hegedűs férfi szerzőportréiról: " itt nem elsősorban irodalmárok arcképeiről van szó, hanem egy irodalomról kialakított kép megjelenítéséről. A fényképek formailag híven követik a portré klasszikus felfogását. A mimikát és a direkt kifejezést nélkülöző arc kerül a középpontba, a test többi része nem zavarja meg a kép struktúráját: amit látunk, az a szellem tekintete, az a pillanat, ahogy a létrehívott szubjektum visszanéz a nézőre. A fekete-fehér technika és a drámai fényhatások rendkívül plasztikus hatást hoznak létre, mintha az arcok egzisztenciális színházában járnánk, ahol a megvilágított testfelületek örök harcot vívnak éjszakai oldalukkal. A vizuális konfliktus egy tragikus irodalomképet ír vissza az arcokba, a fejek saját fantomfejükkel kerülnek szembe, s ez a vívódás egy dosztojevszkiji szenvedéstörténet narratívájába ágyazódik."
Külön aktualitás, hogy Hegedűs Jánosnak május 16-án nyílik a Hadik Kávéház galériáján kiállítása, tehát a május 23-i esten külön tárlatvezetésre is számíthatunk a fotográfustól, aki így beszél majd az irodalomhoz és alkotóihoz fűződő ragaszkodásáról, az irodalom és fotográfia sokrétű kapcsolatáról.
Időpont: 2012. május 23., 19.00
Helyszín: Hadik Kávéház
Az esten, szokásunkhoz híven beszélgetés zajlik, vetítésekkel és zenével megszakítva.
Háziasszony: Juhász Anna
A belépés ingyenes.
Ülőhely foglalás: anna_juhasz@hotmail.com
Mindenkit szeretettel várunk!
Juhász Anna
művészeti vezető
Ajánlott bejegyzések: