Hadik Irodalmi Szalon vol.4.
Nyárdélutáni hold Rómában - Hunok Nyugaton
2011. február 16. 19.00
"Róma sürög-forog.
Óh, gyönyörű örökség,
Változó, ős, szent község,.
Im, magam idehoztam,
Védj és boríts be mostan,
Te szép, te bölcs, örök." (Ady Endre)
A Hadik Irodalmi Szalon célja a kezdetektől hangsúlyosan az, hogy olyan finom, hangulatos, otthonos programsorozattal várja a Kávéházba látogató közönségét, mely az irodalom összekapcsolása és ereje révén társ-művészeteket, társ-művészeket, eddig talán ismeretlen világokat, témákat, élet-történeteket tegyen hallgatói, látogatói, a művészet-szerető közönség elé havonta egyszer.
A novemberben indult Szalon eddig vendégül látta Karinthy Frigyes unokáját, Karinthy Mártont, aki az első, "Múltidézés" címmel ellátott összejövetelen Saly Noémi Budapest-történésszel együtt beszélgetett a Hadik Kávéház történetéről, a törzsvendégekről, Karinthyékról - de természetesen a "Lágymányosi Istennőkről", Bőhm Arankáról és barátnőiről is, s mindehhez Gyarmati István zongorázott, Fesztbaum Béla pedig Kosztolányi verset és kuplékat adott elő. A második, decemberi alkalommal a kiváló szaxofon művészt, Vázsonyi Jánost köszöntötte 40. születésnapja alkalmából a Hadik Irodalmi Szalon - olyan meghívott írókkal, akikkel a zenész együtt dolgozott, meghatározó szerepet játszva egymás életében. A "Zene és irodalom" esten Kukorelly Endre, Bächer Iván, Peer Krisztián mellett zenésztársak, így Csillagh Katalin zongora- és Kardos Dániel gitárművész köszöntötte Vázsonyit. A januári, harmadik összejövetelen az idősebb generáció három kiemelkedő alkotója, Konok Tamás festőművész, Juhász Ferenc költő és Féner Tamás fotóművész volt a Szalon vendége. "Az ihlet mámorosai"-t óriási tömeg várta, a kezdéskor, 19.00 órakor már alig lehetett megmozdulni a Kávéházban. Beszélgettek fiatalkorukról, élet-nehézségekről, Párizsról és a szociológiai fotózás kialakulásáról, Juhász Ferenc maga olvasta fel két versét, a Rezi bordalt és az Esti könyörgést, míg Konok és Féner vetítés segítségével mutatták be életművük kiemelkedő alkotásait. Az esten Dresch Mihály szaxofonozott.
A negyedik Hadik Irodalmi Szalon címe: Nyárdélutáni hold Rómában - Hunok Nyugaton. A mottóban szereplő első gondolat Ady Endre verscíme, a második Cs. Szabó László, a nyugati emigráció egyik kiemelkedő alkotójának könyvcíme. Az esten szeretnénk megidézni és az irodalomtörténetben helyén értelmezni a magyar emigráns írók és költők létét, szerepét, műveit (egy egységes magyar irodalom van vagy sem?), beszélgetnénk Márai Sándorról, Cs. Szabó Lászlóról és társ-emigránsokról Czigány Lórándtól Sárközy Mátyásig. Kiemelten beszélnénk Rómáról, az "Örök városnak" a magyar emigrációban betöltött központi szerepéről, s a Triznya kocsmáról: arról az alternatív találkozási helyről, akár irodalmi szalonról, amelyet az 1960-as évek végén Szőnyi Zsuzsa és férje, Triznya Mátyás alapított meg saját Aventinus dombi lakásán, s vált a nyugati emigráció egyik központi, otthonos, jelentős pontjává. Vendégeim között köszönteném Szőnyi Zsuzsát - aki mesélne a Triznya kocsmáról, s az országokat átívelő, évtizedes barátságokról, Cs. Szabó Lászlóval és Márai Sándorral - és Csorba László történészt. Azt est "különvendége" lesz Sebestyén Márta és Sebő Ferenc, akik a közös zenélés mellett bekapcsolódnak a beszélgetésbe is.
Márciusban az utazást tovább folytatjuk, és az ötödik Hadik Irodalmi Szalon Indiába veszi az irányt, a téma India és Gandhi közös története, Gandhi és a Nyugat, Gandhi és a magyar értés-befogadás lesz.
Időpont: 2011. március 9. 19.00
Ajánlott bejegyzések: